A 10. osztály egyik fő témája az idén a költészet, ezért német verseket is tanulunk, melyeket együtt szoktunk az órákon mondani. Rainer Maria Rilke gyönyörű Herbsttag című versét nemcsak megtanultuk, de egyéni szabad feladatként le is lehetett fordítani. (Kértem, hogy a meglévő magyar fordításokat ne nézzék meg, akik vállalkoznak az átültetésre.) Néhányan még dolgoznak rajta, Palumby Zora fordítása elkészült.
Rainer Maria Rilke: Őszi nap
Uram, itt az idő. A nyár oly' hosszú volt. Fektesd a napórákra árnyékodat, S engedd a szeleket a pusztákra. Parancsold meg az utolsó gyümölcsöknek, hogy érjenek be; Adj nékik még két délies napot, Sürgesd őket a beteljesülésre és hajtsd Végső édességüket a nehéz borba. Kinek most háza nincs, nem épít már. Ki most magányos, az marad hosszú időre, Virraszt majd, olvas, hosszú leveleket fogalmaz És a sétányon bolyong fel, s alá eztán Nyugtalanul, a falevelek kavarodásában.
